Egész életemben több bizonyítékot kaptam arra, hogy az álmaim valóra válnak. Talán nem azonnal, és nem abban a formában, ahogyan elképzeltem, de végül mindig megkaptam azt, amire vágytam. Viszont igazi fordulatot akkor vett az életem, amikor hálanapló írásába kezdtem. “Hálanapló – a kezdetek” bővebben
Szerző: Dorka Anett
A Szerelempatak című, erdélyi idősek erotikához való hozzáállását taglaló fantasztikus filmben hallottam egy bácsit, aki megfogalmazta az élet számomra tökéletes ars poeticáját (az idézet nem pontos): "Szeretek enni, szeretek inni, szeretek ölelni és szeretek dolgozni." Ennyi. A munka legemelkedettebb formája számomra az írás. Egyedül ezt akartam egész életemben (jól) csinálni, és nem csak azért, mert olcsó hobbi, hiszen pusztán papír és toll kell hozzá, sőt legrosszabb esetben a sáros föld és egy faág is megteszi. Ha nagyon flancolni akarunk, vehetünk laptopot, és beülhetünk egy méregdrága amerikai kávézóba, hipster szemüveggel a fejünkön, latte-val a kezünkben, de az íráshoz mindez nem kell. Csak ketten kellünk hozzá. Csak te, meg én.