Nem akarom elengedni a félelmemet

Ki akartam takarítani az okostelefonom jegyzet alkalmazását, kitörölni azokat a jegyzeteket, amiket már nem használok. Találtam egy jegyzetet, amelyben összegyűjtöttem a félelmeimet. Az volt legmegdöbbentőbb, hogy nem tudtam megnyomni a törlés gombot.

Delete fear!

Egyik barátom mesélte, hogy egy önismereti táborban azt a feladatot kapta, hogy írja fel a félelmeit egy papírra és égesse el. De legnagyobb meglepetésére első pillanatban nehezére esett elégetni a félelmeit. “Ezek az én félelmeim!” – gondolta. Ugyanezt éreztem, amit ő. Hogy a félelmeimet a saját szellemi termékeimként, a saját “gyermekeimként” kezelem, Valahogy hozzám tartoznak, és nem akarom elengedni őket. Ráébredtem, hogy azért része a félelem az életemnek gyerekkoromtól kezdve, mert a részemnek tekintem, hisz olyan régóta kísérnek ezek a mentális képek

Ismerős rossz

Valószínűleg a félelem elengedésére is igaz az általános minta: az elmének az ismerős rossz biztonságosabb, mint az ismeretlen jónak a lehetősége. Gyerekként volt egy olyan fura teóriám, hogy egy dolgozat akkor fog jól sikerülni, ha kellő mennyiséget rettegek és pánikolok előtte, akkor ezzel a rettegésmennyiséggel úgymond “megváltom” a dolgozat sikerességét, míg ha nem pánikolom szét az agyamat, akkor tutira rosszul sikerül. A többi gyerek úgy állt hozzá, hogy ha tanult, akkor minek féljen, ha pedig nem tanult eleget, akkor megintcsak minek féljen, így nem fog annyira jól sikerülni.

Emellett paráztattam még magamat azon, hogy tolószékes leszek, megvakulok, elválnak a szüleim, rettegtem a szigorú szüleim haragjától, szociofóbiásként rettegtem a gyerekektől, attól, hogy megvernek, csúfolnak, kiközösítenek, visszautasítanak, kinevetnek, hogy soha nem lesz pasi, aki szeret. Meg is teremtettem a félelmem segítségével ezeknek a félelmeknek a tárgyát, sok minden be is következett. Felnőttként rettegtem, hogy rákom lesz, mint az apámnak, vagy más halálos betegségem, hogy elhagy a szerelmem, hogy megharagszanak a barátaim (addigra már lettek), hogy nem sikerül az egyetem, hogy kirúgnak a munkahelyemről, hogy nem lesz pénzem, hogy kirúgnak az albérletemből, hogy soha nem találok párt, hogy nem lesz gyerekem, hogy sosem lesz saját otthonom, stb, stb, stb.

Félelem kezelése

Ezt még mindig gyakorlom, de van néhány érdekes technika, ami segített.

1. Csak engedd létezni

Nagyon furcsa, de ha egy negatív érzést egy kényelmes pozícióban ülve néhány percig engedsz létezni, akkor magától elmúlik, feloldódik, mint amikor vizet öntünk a kőre és a nap felszárítja a párát. Ezt Teal “Follow the feeling process” című videójában próbáltam ki először, ide linkelem.

A legfurcsább nekem ebben az volt, hogy az segít, ha nem kezdem el elemezni a félelmet (vagy bármilyen negatív érzést), nem megyek vissza könnyes szemmel a gyerekkoromba, kivételesen nem hozakodok elő a szüleimmel meg az egyéb problémáimmal, csak ülök, ülök az érzéssel – az angol “sit with the feeling” tökéletesen kifejezi ezt. Nem is folytom el, de nem is ragadok bele, nem azonosítom magamat vele, engedem létezni, de nem szippant be, tudom, hogy ez nem én vagyok. Ülök, és nézem az elmémet mint egy mozivásznat, amelyen képek villanak fel, majd eltűnnek. Mik ezek a képek? Jé, ott egy félelem. Nahát, ott egy aggódás. Jé, amott egy gyűlölködő gondolat. Hmmm, érdekes. Louis L. Hay egyik könyvében írja: Mondd azt a negatív érzésnek, hogy “Thank you for sharing”. Vagyis köszönöm, hogy megosztottad velem ezt az információt. Aztán engedd el.

2. Megköszönni a félelemnek

Ha mégis elemeznéd, megkérdezheted, mire hívja fel a figyelmet. A negatív érzelem gyakran egy tudatalattiban elfojtott igényt, vágyat, hiányt jelenít meg. Ha megismered a vágyaidat, megismered azt is, hogy mit kell tenned. A vágyaid segítségével többet tudhatsz meg magadról. Pl. anyagi bizonytalanságtól való félelem – Felismerheted, hogy az anyagi biztonság megteremtése nem megfelelő az életedben, és elkezdhetsz ezen dolgozni. De elviheted abba az irányba is, hogy “Miért nem hiszek abban, hogy az univerzum gondoskodik rólam? Miért van szükségem több pénzre? Mit hiszek, mitől véd meg a több pénz?” Meg is köszönheted a félelemnek, hogy segített többet megtudni magadról, vagy közelebb vinni egy célhoz. Jézus mondja a Hegyi Beszédben:

²⁵Azt mondom ezért nektek: Ne aggódjatok életetek miatt, hogy mit esztek vagy mit isztok, sem testetek miatt, hogy mibe öltöztök! Nem több az élet az eledelnél s a test a ruhánál? ²⁶Nézzétek az ég madarait! Nem vetnek, nem aratnak, csűrbe sem gyűjtenek – mennyei Atyátok táplálja őket. Nem többet értek ti náluk? ²⁷Ugyan ki toldhatja meg életét csak egy könyöknyivel is, ha aggodalmaskodik? ²⁸Hát a ruházat miatt miért nyugtalankodtok? Nézzétek a mezők liliomait, hogyan nőnek: nem fáradoznak, nem szőnek-fonnak, ²⁹mégis, mondom nektek, még Salamon sem volt dicsősége teljében úgy felöltözve, mint egy ezek közül. ³⁰Ha a mezei virágot, amely ma virít, holnap pedig a kemencébe kerül, így öltözteti az Isten, akkor benneteket, kishitűek, nem sokkal inkább? ³¹Ne aggodalmaskodjatok hát, és ne kérdezgessétek: Mit eszünk, mit iszunk? ³²Ezeket a pogányok keresik. Mennyei Atyátok tudja, hogy ezekre szükségetek van. ³³Ezért ti elsősorban az Isten országát és annak igazságát keressétek, s ezeket mind megkapjátok hozzá! ³⁴Ne aggódjatok tehát a holnap miatt, a holnap majd gondoskodik magáról! A mának elég a maga baja.

3. Áldozni a félelem istenének

Egy könyvben olvastam azt a sprituális gyakorlatot, hogy otthon készíts egy házi oltárt, tegyél rá bármit, egy gyertyát, egy szent szobrot, követ, virágszirmokat. Minden reggel térdelj le az oltár előtt és mondd: “Ő, félelem istene, most neked áldozok. Ó, félelem istene, most neked áldozok”. Majd öt perc után hagyd abba, és kezdd el a napodat. Ha újra úrrá lesz rajtad a félelem, mondd ezt magadnak: Ma már áldoztam a félelem istenének. Ez mára már le van tudta. Ma már nem pazarlok több időt és energiát arra, hogy a félelem istenének áldozzak. Az is jó ebben a gyakorlatban, hogy megmutatja, mennyire komikus és ugyanakkor idő- és energiapazarló a félelem istenének való áldozás, az aggódás.

4. Megoldásokat keresni a félelemre

A cégek különböző módokon kezeli a kockázatokat. Ezeket mi is alkalmazhatjuk, szinte minden élethelyzetre. Legyen a példa az, hogy van egy értékes laptopod otthon. Van egy kockázata annak, hogy ellopják.

• Elkerülni a kockázatot: Nem hagyod elől a laptopot, hanem egy kevésbé feltűnő helyen tartod, és amikor elmész otthonról, akkor bezárod a lakásodat, ahelyett, hogy tárva-nyitva hagynád. Megteszed a tőled telhetőt, hogy ne következzen be a baj, és utána már nem aggódsz rajta.
• Bevállalod a kockázatot: Még ekkor is van bizonyos százaléknyi esélye annak, hogy ellopják a laptopot. Viszont viszonylag kicsi ez az esély. Ezt tudod, ezért nem aggódsz rajta napi szinten.
• Megosztod a kockázatot – a laptop árának megfelelő összeget félreteszed, így ha ellopják, vehetsz egy másikat.
• Csökkenteni a kockázatot, megelőzés – ez is lehet az első példa is, vagy ha még durvábban akarod megelőzni a bajt, akkor riasztóval szereled fel a lakásodat. Vagyis energiát, vagy pénzt fektetsz a kockázat csökkentésébe.
• Átruházod a kockázatot másra – biztosítást kötsz a laptopra, ha ellopják, a biztosító kfizeti.

Nem lehet minden élethelyzetre mindegyik módszert alkalmazni, de sokat igen. Ha felmerül egy félelem, írd fel egy papírra, majd listázd ki, mit tudsz tenni azért, hogy elkerüld, megoszd, csökkentsd vagy átruházd. Végül írd le, mi történik, ha bevállalod. Mekkora az esély, hogy bekövetkezik? Ha kicsi, akkor ennyiben is hagyhatod. Ha nagy, akkor válasz egyet vagy többet a fenti módszerek közül. Ez amiatt is segít, mert ha érzed, hogy tettél valamit, akkor a rezgésed kevésbé lesz félelemmel teli, és kevésbé fogod vonzani a félelmed tárgyát.

A szerencse az, amikor az előkészület és az alkalom találkozik egymással.

Henry David Thoreau

5. Mire tanít a legrosszabb forgatókönyv?

Amikor a kaszinóban eldobod a kockát, akkor bevállalod, hogy veszítesz. Ez a nyerés lehetőségének ára. Abban a pillanatban, amikor gurul a kocka, nem tudod, hogy nyersz-e. Valójában ezt jelenti “A kocka el van vetve” – idézet. Minden döntés meghozatala előtt képzeld el, hogy a kaszinóban elgurítod a kockát. Mi a legrosszabb, ami történhet? Keress bizonyítékokat arra, hogy ez a legrosszabb forgatókönyv sem tragédia. Ha ellopják a laptopot, max veszel egy másikat, vagy legalább elmondhatod, hogy “kihasználtad” a laptopra kötött biztosítást. Legrosszabb esetben laptop nélkül leszel 3-6 hónapig, míg spórolsz egy újra, ezáltal gyakorolhatod a tudatosságot, mert kevesebbet fogsz számítógépezni, hisz most egy ideig nincs laptopod. Ha a laptop munkaeszköz, akkor talán kölcsönkérhetsz valakitől egyet addig, amíg nem gyűjtötted össze a pénzt az újra, vagy vehetsz egy olcsót használtan ideiglenesen, vagy kérhetsz kölcsön egy barátodtól laptopra, gyakorolva ezzel a segítségkérés művészetét, vagy vehetsz egyet részletre is akár.  Ha ellopják a laptopodat, gazdagodsz egy hasznos tapasztalássa: mostantól jobban fogsz figyelni a dolgaidra, ezáltal is tanultál valamit. lA lényeg, hogy lásd be, mindig biztonságban vagy, és a legrosszabb forgatókönyv eshetőségét is be lehet integrálni az elmédbe rettegés nélkül.

6. Evolúciós mechanizmus

A félelmet a természet anya azért rakta belénk, hogy megvédjen bennünket. A félelem egy evolúciós mechanizmus és a túlélést szolgálja. Az elmében a negatív élmények hangsúlyosobb módon tárolódnak el, mint a pozitívak. A rossz emlékeket az agyunk jobban megjegyzi, mint a jókat, hogy ha legközelebb találkozunk veszélyes helyzettel, időben fel tudjunk rá készülni. Szóval a félelem egy hasznos riasztórendszer. Ha veszély fenyeget, bekapcsol a félelem, a testben pedig megindul a “flight or fight” response, a “fuss vagy menekülj válasz, hatására olyan hormonok szabadulnak fel, melyek rövid távon megnövelik a fizikai erődet, hogy tudj futni vagy az életedért küzdeni. Baj akkor van, amikor ez a riasztórendszer túl élessé válik, és olyan helyzetekben is beriaszt, amikor nem is fenyeget veszély. Például amikor ijesztő híreket nézel a tv-ben, vagy tudod, hogy nem leszel kész egy határidős feladattal és le fog cseszni a főnököd. Ekkor van szükség a tudatosságra, önmagad megnyugtatására a fentiek segítségével. A stresszes állapotot a természet az ideiglenes veszélyhelyzetek kezelésére találta ki, nem arra, hogy konstans stresszben éljünk. Ha a stressz állandósul az életünkben, annak később káros következményei lehetnek a mentális, és fizikai egészségünkre. Sajnos teljesítménykényszeres világunkban stresszesnek lenni “menő”, vagy a szorgalom, a sikeresség jele. Ennél nagyobbat nem is tévedhetnénk. Neked nem kell az állandósult stressz útját választanod. Mindig van lehetőséged önmagad megnyugtatására.

+1. Transzformáld művészetté

Egy advanced félelemkezelő technika, hogy művészeti alkotássá transzformálod a félelmet (vagy bármely más negatív érzést). Írj belőle novellát, fesd meg a félelmed, csinálj belőle szobrot, írj belőle zenét, táncold el, énekeld el. Alkotás közben újra átéled, ezáltal elkerülöd, hogy elfojtódjon, ugyanakkor nem ragadsz bele, feldolgozod, szembenézel vele, kidolgozod magadból, beintegrálod, elfogadod, hogy van, de nem kell, hogy a félelem határozza meg az életed, a döntéseidet, mentális és fizikai állapotodat. Éljük szabadon, félelem nélkül! Azért jöttünk ide a Földre, hogy jól érezzük magunkat. és boldogok legyünk.